A harmadik napra várnézést terveztünk. Déva és Vajdahunyad várához motoroztunk el. Már szokás szerint 7 órakor reggeliztünk, és szokás szerint pupra ettük magunkat mivel az ebédet mindig kihagytuk. Bundáskenyeret ettünk finom szalámikkal, és sajtokkal. Elindulás után a szomszéd falu Torockószentgyörgy után, egy fiatal csikó keveredett az úttestre, szerszámozás, és vezető nélkül. Nagyot kellett fékeznünk az ugrándozó csikó miatt, és eléggé össze is torlódott a csapat hátsó fele. Majd ismét jött a Nagyenyedi zötykölődés a csatornaépítés miatt. Ezután főúton Gyulafehérvár, Szászváros, majd autópályán Déva. Hamarabb is felmehettünk volna a pályára, de Zoli nem vette észre, hogy jelzik a táblák. A navi még nem tudta valószínűleg. Az új autópályán nulla forgalom volt, még a másik irányban sem jött senki. A pálya egy gyönyörű völgyben haladt. Déva várához az autópályáról csak egy teljesen felkavicsozott veszélyes visszafordítón keresztül juthatunk el. Itt nem sokan múlott hogy baleset legyen a dologból, ahogyan szerencsétlenül, de szabályosan visszafordultunk, és a mögöttünk érkező motorosok csak pilláztak, hogy itt mi mit csinálunk. A felvonó előtti szoborsornál:
A várhoz a meredek hegycsúcsra egy kabinos felvonóval (kinti nevén Telekabina - és nem is volt tele!) juthatunk fel 10 lej megfizetése után.
A felfele úton az egész csapat befért a kabinba, és a legnagyobb ember parázott a legjobban.
Kerestük a Déva feliratot a hegy oldalán, de már nincs fent, mint a korábbi képeken.
Az egész várból vajmi keveset látni, mert teljesen körül van állványozva, és hatalmas munkálatok folynak.
A rossz állapotban lévő falakat elszánt munkások javították, és építették újjá a helyszínen fellelt kövekből. Méghogy Kőmíves Kelemen építette....
Az elmaradhatatlan csoportkép Csabi prezentálásában:
Ez a tábla elnyerte mindenki tetszését.
