Következő túránkat Magyarország egyik legkülönlegesebb helyére, az Indiát idéző Krisna-völgybe Somogyvámosra tervezzük.
Útvonal
"A Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm egy kis somogyi falu, Somogyvámos külterületén található, a Balatontól 30 km-re. A 260 hektár területű Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi lelki kultúra értékeinek, valamint a természetes életmódnak a megismeréséhez.
Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Templom, biofarm, védikus iskola, tavak és ligetek is találhatóak itt. A völgyben több száz növény- és madárfaj él.
Tizenöt évvel ezelőtt, Krisna-völgy megalapításakor még többnyire szerzetesek költöztek ide, jelenleg azonban 150-en élnek itt – többségük családos. A Krisna-völgyben élő családok az egyszerű életmód elveit követik. Templomi életük, szertartásaik nem korlátozódnak a vasárnapokra. A hívők minden reggel fél 5-kor kezdődő közös lelki gyakorlaton vesznek részt, melynek célja, hogy egész nap békés, meditatív tudatállapotban létezzenek, könnyebb legyen egész nap Istenre gondolniuk, s az ő elégedettségét szem előtt tartva végezniük szolgálatukat, legyen az földművelés, a tehenek fejése, gondozása, az idelátogató turisták fogadása, templomi imádat, irodai munka vagy művészeti tevékenység.
A vallásosság a kultúra minden területén megmutatkozik, áthatja a családi és társadalmi életet is. A Krisna-tudat filozófiáját Bhaktivédánta Szvámi Prabhupáda ismertette meg a nyugati világgal. Tanításainak lényege a bhakti, a Krisna iránti szeretetteljes odaadás. Amikor Sríla Prabhupáda elindult Nyugatra, hogy megismertesse az emberekkel a Krisna-tudatot, nem csak egy vallást akart elterjeszteni, hanem a materialista világnézetet akarta alapjaiban megváltoztatni.
Krisna-völgy lakói megélhetésüket a földre és a tehenekre alapozva, gyermekeiket lelki értékeken alapuló életre nevelve követik a Krisna-tudat folyamatát az istenszeretet elérése érdekében. Templom, biofarm, védikus iskola, tavak és ligetek is találhatóak itt. A völgyben több száz növény- és madárfaj él.
Tizenöt évvel ezelőtt, Krisna-völgy megalapításakor még többnyire szerzetesek költöztek ide, jelenleg azonban 150-en élnek itt – többségük családos. A Krisna-völgyben élő családok az egyszerű életmód elveit követik. Templomi életük, szertartásaik nem korlátozódnak a vasárnapokra. A hívők minden reggel fél 5-kor kezdődő közös lelki gyakorlaton vesznek részt, melynek célja, hogy egész nap békés, meditatív tudatállapotban létezzenek, könnyebb legyen egész nap Istenre gondolniuk, s az ő elégedettségét szem előtt tartva végezniük szolgálatukat, legyen az földművelés, a tehenek fejése, gondozása, az idelátogató turisták fogadása, templomi imádat, irodai munka vagy művészeti tevékenység.
A vallásosság a kultúra minden területén megmutatkozik, áthatja a családi és társadalmi életet is. A Krisna-tudat filozófiáját Bhaktivédánta Szvámi Prabhupáda ismertette meg a nyugati világgal. Tanításainak lényege a bhakti, a Krisna iránti szeretetteljes odaadás. Amikor Sríla Prabhupáda elindult Nyugatra, hogy megismertesse az emberekkel a Krisna-tudatot, nem csak egy vallást akart elterjeszteni, hanem a materialista világnézetet akarta alapjaiban megváltoztatni.
A Krisna-völgy három különálló tevékenységet takar: vallás, turizmus, biogazdálkodás. Az elmúlt években egyre nőtt a vendégek száma, mára eléri az évi 25-30 ezer főt. Krisna-völgy nem egy bemutatófalu – a vendégek a Krisna-hívők életébe kapnak bepillantást. A hely egyénileg is látogatható, csoportok részére azonban a Krisna-völgyi idegenvezetők különleges programot állítottak össze. A 260 hektár középpontjában, ahogy a hívők életének középpontjában is, a templom épülete áll. Az 1500 m² alapterületű épület a környék építészeti stílusát tükrözi, ezért jól beleillik a somogyi tájba. Belülről azonban indiai motívumok, oszlopok és boltívek, színes domborművek és festmények díszítik a falait.
A látogatók a templom és a szentély mellett a tehenészetbe, a kézműves stúdióba, a méhészetbe, az ajándékboltba és az étterembe látogathatnak el.
A látogatók a templom és a szentély mellett a tehenészetbe, a kézműves stúdióba, a méhészetbe, az ajándékboltba és az étterembe látogathatnak el.
Mindez idegenvezetéssel is megtekinthető. Krisna-völgy templomát a vendégek egy rövid sétával érhetik el, mely a biofarm botanikus kertjén visz keresztül. Az út mentén indiai stílusú pavilonok, dísztavak, hatalmas szoborelefántok és sok-sok különleges növény látható.
Govinda étterem:
Ízletes, indiai laktovegetáriánus és vegán ételeket kóstolhatunk meg. A kínálatban megtalálhatóak a hagyományos indiai főételek, csemegék mellett az európai szájíz szerint készült édességek is.
Nyitva-tartás: május 1-től október 15-ig, naponta 10-18 óráig
A kerthelyiségben (jó idő esetén) hangulatos környezetben kóstolhatjuk meg az ízletes fogásokat.
A választékból:
Szabdzsik /indiai főételek, amelyekből kb. 1millió féle létezik/
Rizsek választékosan elkészítve
Csatnik /India édes-csípős mártásai/
Pakórák /bundában sült zöldségek/
Szamószák /töltött, sült tésztabatyuk/
Purik /indiai kenyérkék/Nyitva-tartás: május 1-től október 15-ig, naponta 10-18 óráig
A kerthelyiségben (jó idő esetén) hangulatos környezetben kóstolhatjuk meg az ízletes fogásokat.
Szabdzsik /indiai főételek, amelyekből kb. 1millió féle létezik/
Rizsek választékosan elkészítve
Csatnik /India édes-csípős mártásai/
Pakórák /bundában sült zöldségek/
Szamószák /töltött, sült tésztabatyuk/
Csevdák /indiai sós diákcsemegék/
Édességek: halavák /darapudingok a gyümölcsöstől a csokisig/, piték, linzerek, grillázsok…
Péksütemények: magos kiflik, kalácsok, briósok, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek…
Még sok minden más, mi szem-szájnak ingere…
Két elefánt kőszobortól kezdődik az igazi birodalom, pagodák, kis tavak mellett vezet az út a faluközpontig, a templomig.
Templom:
Templombelső:
A férfiak is fehér ruhában járnak, dóti a felsőrész, kunta a nadrágszerű rész elnevezése. Egy-két centis haj, hátul varkoccsal a frizura. A nők fehér szárit viselnek, bekötött hajjal.
A faluban jelenleg 150-en laknak, különálló házakban. A legidősebb ember 68 éves. A házakban nincs villanyvilágítás, elektromos gép. Napkollektorokat viszont felszereltek. A közösségi házban, templomban, az irodában van villany, számítógép. Gazdálkodásból van bevételük. Szarvasmarhákat tartanak a tejért, egyébként zöldséget, gyümölcsöt, gabonát termesztenek, nagy pincékben tárolják. Húst, halat nem fogyasztanak, csak zöldséget, gyümölcsöt, gabonaőrleményekből készült ételeket készítenek. A templom bejáratánál a cipőket le kellett venni. Egy lépcsőn felmenve egy emeleti szintről néztünk le a felvirágozott, oldalt vallási jeleneteket ábrázoló falfestményekkel díszített imatermet. A templomból kijövet ajándékboltot találtunk, vásárolhatunk aszalt gyümölcsből, és magokból álló vegyes csomagot is.
A Somogyvámosi pusztatemplom Somogyvámos község határában álló templomrom. A török háborúk előtt ezen a helyen egy Csopak nevű település állt, melynek csak a temploma maradt meg. Az Árpád-kori Somogy megye egy része a pannonhalmi Szent Márton-hegyi apátság birtoka volt, és lelki gondozásukat a bencés atyák látták el. A ma is püspöki rangú pannonhalmi főapát egyházmegyéje terjedt ki eddig.
A török háborúk alatt a község teljesen elpusztult és a neve is feledésbe merült. De a szomszédos Vámos község fönnmaradt, melynek külső területére esik ma a kora gótikus stílusú templom romja."
