Csíkos Béka - 2012.11.03
| Ugye TI ismeritek ezt a matricát. Hát a következő történet autós résztvevője szerintem NEM! |
Motoros társunk írását osztom meg veletek. Sajnos kicsi az esélye, hogy a történet másik résztvevője olvasni fogja ezen sorokat, de mi gondolkodjunk el rajta, és okuljunk belőle.
"2012.11.02-én pénteken történt velünk valami, aminek még mindig a hatása alatt vagyok...
Délután barátnőmmel elhatároztuk, hogy felmegyünk Versyssel a Normafához. Az Istenhegyi úton haladtunk éppen, beértünk egy nagy szürke dzsippet, valamelyik német autógyártó státusszimbólumnak szánt gépét. Egy balkanyarban- szemből senki- indexeltem és kielőztem. Mikor mellé értem, a sofőr gázt adott, így egymás mellett haladtunk, nem hagyta, hogy megelőzzem. Először nem is értettem, mi történik- ráhúzom a gázt előzésnél és nem megyek gyorsabban?? Aztán egy- két másodperc múlva leesett, hogy a dzsip vezetője szemétkedik. Ekkor megjelent szemből egy busz. Mivel emelkedőn fölfelé két személlyel hatodikban 70 km/h körül a Versys nem annyira virgonc, visszakapcsoltam és odahúztam neki, pont befértünk még a busz előtt. A vérnyomásom persze ekkor már a plafonon volt, az idegeim pattanásig feszültek... lassítottam, és kihúzódtam, hogy megnézzem, ki volt ilyen kedves velünk. Legnagyobb meglepetésemre egy 35 év körüli nő vezette a hatalmas dzsippet, aki jól láthatóan örült a "sikerének", kárörvendően vigyorgott.
Borzasztó érzés kapott el, látva, hogy szórakozásból az életünkkel játszott és még gúnyosan röhög is rajtunk!! Bevallom, komolyan elgondolkoztam azon, hogy a tükrét rúgjam-e le- klasszikus megoldás - vagy a mindig a nadrágomon levő bicskám üvegtörős nyelével húzzam meg elejétől- végéig az autó oldalát, esetleg az oldalsó szélvédőket is beverve... Persze ronda dolog a bosszúvágy, de amellett átfutott az agyamon, hogy ezt nem lehet ennyiben hagyni, ugyanígy megcsinálhatja legközelebb is más motorossal, autóssal, bárkivel, aki nála védtelenebb, és nem biztos, hogy mindenki ilyen szerencsésen ússza meg... valahogy mégis jelezni kéne, ezt nem teheti meg büntetlenül!
Olyan tempóval mentem előtte, hogy a visszapillantóból jól lássam. Ez feltűnt neki, mert egyre lassabban ment, hátra akart maradni, persze én is lassítottam. Felérve a Normafához bekanyarodtam egy parkolóba, majd mikor elhajtott, utána mentem! Rögtön kiszúrt és elkezdett gyorsítani. Mivel azonban az Erzsébet- kilátóhoz vezető keskeny, vizes levelekkel teleszórt úton mentünk, ahol ráadásul sokan sétáltak, ezért nem tudott olyan gyorsan menni, mint szeretett volna. Mi mentünk utána. Látszott az autón, hogy a vezető egyre idegesebb. Egyszercsak lassított, majd hirtelen gázt adott. Gyorsítottam én is, de csak óvatosan, ez volt a szerencsém: a kedves hölgy ugyanis hirtelen állóra fékezte előttem a dzsippet!! Megálltunk baj nélkül mögötte, ekkor újra elindult, követtem tovább. Kis idő elteltével ismét megállt a dzsip, félig mellé hajtottam és megálltam én is. A nő kinyitotta az ajtót, hátrafordult. Nyoma sem volt már semmilyen gúnyos mosolynak, irtózatos pánik, és félelem ült az arcán, ami még engem is megdöbbentett. Elkezdett üvölteni: MÉRT KÖVETSZ?! MIT AKARSZ TŐLEM?! MÉRT KÖVETSZ?!
Nem szóltam semmit, csak néztem rá bukósisakban, maszkban...
Becsapta az ajtót és gázt adott. Mentem tovább utána.
Egy- két percig még követtem, hogy érezze tovább a törődést...
Egy éles kanyarban lemaradtam, megfordultam és visszamentünk eredeti célunkhoz, a Normafa parkolójába.
Sétálás közben átbeszéltük barátnőmmel a dolgot, hiszen még mindketten a hatása alatt voltunk. Örültünk, hogy mégsem tettünk kárt az autóban, és érthetően jeleztünk a nőnek, túlment egy határon...
Nagyon rossz lehet neki, ha ilyen kiszúrásoknak örül. Szemét, kárörvendő, aljas- biztosan nem él kiegyensúlyozott, boldog életet.
Csak remélem, legközelebb már nem próbálja tönkretenni másokét, ha másért nem, legalább azért, mert megtudta, ő sincs biztonságban..."
Ha van hasonló történetetek küldjétek el nekem IDE!
