Én azt vallom, hogy a járművére vigyázzon az ember. Mint a lovas a lovára. Gondozza, ápolja, etesse, gyógyítsa ha beteg. Szerintem ahogy egy ló is, egy jármű is "meghálálja" a gondoskodást. Az autóimat, és a motorjaimat is mindig rendben tartottam, tisztogattam, és kicsinyenként költöttem a karbantartásokra. A családi kasszának is kellemesebb, ha nem egyszerre kell a műszakikor kifizetni egy nagyobb összeget. Talán azért, mert ezt láttam apámtól is, de a kis Trabi nem is hagyott úton bennünket sehol sem, pedig a Fekete tengert is megnéztük vele. Hogy hova akarok kilyukadni? Úgy döntöttem, hogy a szezon végén elkezdem hirdetni az ötszázas Suzukimat, és eladom amikor sikerül. A következő szezon úgy is messze még, és majd csak kibírom, ha nem áll egy moci a garázsban. Hát nem így történt. Túl vagyok a motor eladáson, és végre a vásárláson is. A Suzukit, mivel nagyon rendben volt, jól nézett ki, és felszerelt volt, pár hét hirdetés után az első komoly érdeklődő jó áron el is vitte.
A húsz éves srácnak még nincs meg a jogsija, de ősszel már elkészül. Nagyon jól választott, mert a Suzuki GS500 az egyik legideálisabb kezdő motor a Kawasaki ER5 mellett.
A hosszas internet fórum, és hirdetés böngészés után kialakult bennem, hogy mi az amit én szeretnék a következő motoromtól megkapni. Soros, 4 hengeres, vízhűtéses, kb. 100 lóerős, fejidomos, megkínélt, karbantartott, leinformálható túragép (egyenes üléspozícióval) sok tároló elemmel a túrákra. Nem akartam, és nem is tudtam volna nagyon fiatal gépet venni 1 millió feletti összegért. Jobb az nekem, ha nem én bukom el az első pár évben az értékcsökkenést.
Kipróbáltam a tesóm gyorsasági Yamaha FZR-jét, a Rudi barátom Honda Transalpját, a Dávid kollégám Kawasaki Z750S-ét, az Almamotor Yamaha régi karburátoros, és újabb S2-es Fazerét.
Így találtam rá a széles kínálati palettán a Yamaha FZ6-S köznapi nevén 600-as Fazerre. Árban teljesítményben, utazási komfortban, kinézetben, szélvédelemben teljesen megfelelt. Már csak egy kevés kilóméteres, karbantartott, és megfelelően felszerelt eladó példányt kellett találnom jó áron. Ez el is tartott egy hétig, és le is beszéltem vasárnap délutánra két eladóval egy motornézést.
Mindkettő nagyon jó műszaki állapotban volt, és én a jobban felszerelt mellett döntöttem.
A hazaút tapasztalata az volt, hogy nagyon könnyen kezelhető, erős, biztonságos gépet vettem, de be kell szereznem rá egy megfelelő túrakormányt. Már nagyon várom a hétvégét, mert Hollókőre megyünk.
