Megérkeztünk a 4 napos túránkról, ami remekül sikerült. Összefoglaltam az eseményeket, és napi bontásban meg is osztom veletek. Mint korábbi bejegytzésemben már írtam a túraútvonalat az egész Ausztrián végigvonuló csapadékos időjárás miatt újraterveztük. A több napos intezív Ausztriai esőzés, és a Grossglockneren mínusz 2 fok helyett az Ausztria, Grossglockner, Olaszország, Tarvisio, ismét Ausztria Wörtersee útvonal helyett uticélul Horvátországot, Szlovéniát, majd Ausztriát választottuk. Az első két napi szállást lemondtuk, foglaltunk helyette egyet a Plitvicei tavak közelében, és egyet a tengerparton Crikvenicában. A harmadik éjszakára foglalt ausztriai szállást megtartva beleszerkesztettük az új útvonalunkba.
1.nap Győr - Korenica (Horvátország)
6 órakor indult a csapat Győrből, mi a tesómmal Rábapatonánál csatlakoztunk,
és Fertőszentmiklóson a templomnál (mint már több alkalommal) találkoztunk Zolival a túravezetőnkkel, és Timivel. Itt pakoltuk át a csomagjainkat a kísérőatónkba a Timi Dacia Duster-ébe.
Így lettünk 9-en 7 motorral, és egy autóval. Útra keltünk délre a határ felé. Az útvonal Szombathely elkerülő, Körmend. Átmentünk a Kerka patakon amiről édesapám mesélt, hogy katona korában áradáskor hogyan mentették az ott lakókat.
Rédicsnél léptünk át Szlovéniába, de pár kilóméter után már léptünk is át Horvátországba a megáradt Mura folyónál lévő határátkelőhelyen.
Ezután Cakovec, Varazdin majd a főváros Zágráb következett. Próbáltuk kikerülni a forgalmas belvárost, de így is végigmentünk az egész peremkerületen. Az út katasztrófálisan zötyögős volt, és eltörött az SV tükre.
De persze nem a gyári, mert egy Suzuki sohasem romlik el, egy Louis-ban vásárolt tükör hosszabbító adta meg magát. Szerencsékre ez pont egy autószerelő műhyely előtt történt, és kértünk tőlük egy csavart.
Itt vettem észre, hogy a dobozomban az egyik sör egy picike lyukon kifolyt és eláztatott mindent.
Zágráb, maj Karlovac után már nem értek össze a lakott területek, és szép, dombos vidék következett. Követtünk egy Corsát 70-nel kilométereken keresztül a kanyargós hegyi úton. Mindenhol 60,50,40-es tábla, de senki nem lassít. Rendőr vagy trafi sehol, és minden helyi pólóban motorozik kesztyű nélkül.
Milka Rooms néven foglaltunk szállást, de miután nagy nehezen megtaláltuk az épületen ilyen feliratot sehol sem találtunk.
Szobafoglalás után lefürödtünk hideg vízben, majd feltekertettük a gázbojlert. A házban volt egy kedves étterem ahol megvacsoráztunk. Én csevapcsicsát ettem friss salátával.
A szállásunk közelében elhaladtunk egy motoros találkozó mellett Slunj városkában. A vacsora után elhatároztuk a tesómmal, hogy visszamegyünk, és megnézzük. A visszaút isteni kanyargós volt, és elhaladtunk a Plitvicei tavak bejárata előtt. Egyik parkolóban megálltunk, és megnéztünk egy viaduktot. Találkoztunk motorosokkal ismeretlen rendszámmal. megkérdeztük őket, hogy milyen rendszám ez Líbiai?
Csak néztek és tiltakoztak, hogy nem Líbiai, hanem Libanoni! Egy BMW-vel és 3 db 3 hónapos KTM-el jöttek Törökországon keresztül, és Zadarból hajóznak vissza Libanonba.
A motoros találkozón már sötét volt, de érdekes volt látni, hogy feléjük milyen egy ilyen rendezvény. A képek magukért beszélnek.
A szállás alatti étteremben éjszakára lekapcsolták a fényeket, alig vettük észre, és túl is mentünk. A nap végén jól esett a pihenés.
Képek az 1. napról
