Végre volt egy tavaszt idéző napos délutánunk szombaton, és rajtam kívül a cimboráim sem bírták már motorozás nélkül.
Zoli barátom (ő a harmadik motoros Zoli cimborám) már teljesen tűkön ült, mert a télen vásárolt egy gyönyörű piros Suzuki Bandit 650S-et, és még nem volt olyan idő, hogy hosszabb úton kipróbálja.
Délután begurultak hozzám, hogy van e kedvem kerülni egyet, és már készültem is. Gyors öltözés után már csak az aksit kellett betenni a gépbe, és már indítóztam is. Télre leengedtem a karbikból az üzemanyagot, hogy ne kocsonyásodjon bele, és ezért forgatott párat az önindító, mire bepföffent a kis GS 500-as. Megbeszéltük, hogy Pápa az úticél, és majd ott tankolunk. Felöltöztünk, és már indultunk is.
Óvatos nyugodt tempóban gurultunk, mert azért az aszfalt, és a gumik is hidegek, és volt egy új mocis a csapatban. Egyszer csak két falu között kapkod a motorom, és nagy meglepetésemre tartalékra kellett fordítanom a benzincsapot. Meg is állapítottam, hogy tavasszal az első utam mindig a benzinkút lesz, mert 150 km-el hamarabb kellett tartalékra kapcsolnom.
Ricsi és Heni mentek elöl, és egyszer csak lehúzódtak... a tank teljesen kiürült. Győztem nevetni rajtuk, hogy micsoda bénaság ott maradni az út szélén, de aztán elindultunk nekik benzinért. Pápán a benzinkúton kértem a kutas sráctól egy üres műanyag flakont, de nem tudott adni. Elindultam hát az út szélén, és elég szomorú a helyzet mert pár méter múlva az árokban találtam is egy ásványvizes flakont, és még volt is benne víz amivel kiöblíthettem. Tankoltunk, visszamentünk a benzinnel, és már robogtunk is ismét Pápára. A sétáló utca szélén leparkoltunk, és beültünk egy hangulatos kávézóba.
A hazaút már zökkenőmentes volt, és haza érve tettem pár megállapítást: bevált a motoros csizmám, de a nadrágot jobb betűrni bele. Az első út a benzinkút. Kell vásárolnom a nadrág alá egy pamut alsót, mert tavasszal és ősszel elkel.
Antóniának köszönet a képekért :o)
