39. Túraterv: Felvidéki vártúra

Folytatva a vártúrák sorát, tőlünk északra a Felvidéken is találunk sok szép magyar várat amiket érdemes megnézni. Ismét egy egy napos túrát terveztem, mivel ezt sokkal egyszerűbb kivitelezni, kevesebb cuccot kell vinni, és nem kell bajlódni a szállásfoglalással.
Túraútvonal
A túra Győrből indul és 423 km hosszú, és Vámosszabadinál lépünk át Szlovákiába.
Az első megálló Galánta (Galanta), ahol érdemes megtekinteni a leromlott állapotban is csodaszép Esterházy-kastélyt.
Galánta Esterházy kastély
Észak felé haladva itt már a Kisalföld után elérjük a hegyeket. A következő állomás már egy gyönyörű vár Beckó (Beckov) faluban Bolondóc vára, ami egy látványos sziklaormon áll. A falu a monda szerint a várról kapta a nevét, és azt Stíbor vajda udvari bolondjának Beckónak építtette.

Beckov - Blondóc vár
Következő állomásunk Trencsén (Trencin) vára. 

Trencsén vára
A leghíresebb tulajdonosa Trencséni Csák Máté volt, akinek több vára is volt, amiért a "Tátra és a Vág urának" nevezték el. Megközelítése a városközpontból gyalogosan több lehetőség van - meredek emelkedőn kb. 15 perc.

A következő megálló kisváros Bajmóc (Bojnice) ami a Nyitra folyó jobb partján fekszik, a Sztrázsó-hegység keleti lábánál, 298 méteres tengerszint feletti magasságban. A várostól nyugatra emelkedik a Predné Štefankovo hegy 600 méter magas csúcsa. Bajmóc vára, ami a Felvidék egyik legszebb eredeti formájában fennmaradt vára. A várba vezetett túrával lehet csak bemenni, de a fényképezni szabad. A várat legkorábban 1113-ban említik írott dokumentumban. Utolsó tulajdonosa Pálffy gróf építtette át a Loire menti Francia gótikus kastélyok mintájára 1889-1910 között. A várkastély bejáratának közelében áll Szlovákia legöregebb, több mint 700 éves fája, melyet Mátyás király hársfájának neveznek.
Bajmóc vára
Ezután már dél felé haladva elhagyjuk a hegyi utakat és a következő megálló Nyitra (Nitra) városa.

Nyitra vára
A vár, a belvárosban, a Nitra folyó kanyarulatában egy sziklán emelkedik a város fölé. A legrégibb szlovák akarom mondani magyar város egykor a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgált. A szláv vár helyén a XI. sz.-ban felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad) ma a nyitrai püspökség székhelye. A külső erődítmény legrégibb részei a román és gót korszakból származnak. 

A hazafelé vezető utat már megjártuk jövetelkor, és ismét Vámosszabadinál lépjük át a határt.