Már korábban többször említettem bejegyzéseimben a kis 175-ös cezet-emet. Most egy kicsit részletesebben leírom a történetét. A motort a régi forgalmija alapján, amiben fel voltak tüntetve végig a korábbi tulajdonosok adatai, Győrben vásárolták, és nem is került el innét. Az egyik korábbi tulajdonosa épp édesapám utcájában lakik. Úgy került hozzánk, hogy az egyik barátunknál látta meg a bátyám szétszedve, hiányosan, rozsdásan. A váz egy gyümölcsfának volt támasztva az udvaron. Érdeklődött, hogy minden alkatrésze meg van e még, és működött e korábban. Megtudta, hogy Zoltán barátunk egy Jawa Mustang motorért cserélte, mert a korábbi gazdájának - aki egy idősebb úr volt - már túl nagy volt. Akkor még nem is volt hozzá jogosítványa, és csak durváskodva használta. Tagutakon, két személlyel, erdőben stb. Egyszer el is esett vele, és ekkor került a gyümölcsfa mellé. Testvérem látott benne fantáziát, és megvásárolta 5000,-Ft-ért.
 |
| Jawa Cz175 - 1971 |
Máig őrzöm az adás-vételi szerződést, mert édesanyám - aki azóta elhunyt - volt a tanu, és kézírással töltötte ki rajta az adatait. Ezután jött a hiányzó alkatrészek felkutatása, amikre Szlovákiában, és pajtába kidobott motorokon lelt. Az elektromos rendszert teljesen újra húzta egy ügyes kezű a Jawákat saját Velorexe miatt jól ismerő Tamás barátunk. Skoda 100-as megszakítót kapott, és soha nem is volt elektromos problémája. Festés, nyereg behúzás, és már ment is műszaki vizsgára. Ettől kezdve mindig Győrben a közlekedési Felügyeleten vizsgázott (ahol elég szőrös szívűek a vizsgabiztosok), és soha nem volt gond vele. Bátyám úgy öt évet hajtotta, és amikor már egy nagyobb gépre vágyott nekem ajándékozta. Én fizettem rá a biztosítást, de az ő nevén maradt. Ekkor vette a Honda VT 250-es motorját.
 |
| Honda VT 250 - 1984 |
Miután hozzám került a Jawa Cz nagyon örültem, mert ismét volt motorom, és hódolhattam a régóta nem űzött szenvedélyemnek. Amikor csak tehettem, és a lányaimat nem kellett óvodába és iskolába vinnem, motorral mentem dolgozni. Délutánonként gyakran jártam vele a szomszédos erdőket, és figyeltem a vadakat. Évente javítottam rajta valamit. Hol új gumit kapott, hol festést, hol a sztenderét hegesztettem meg, mert az alumínium lekopott, és nem állt biztonságosan. Mindig fulladt a motor, és nem igazán pörgött ki, ezért kerestem rá egy megfelelő karburátort. Egy veterán börze alkalmával találtam rá egy rá való karburátort, és ekkor derült ki, hogy valamelyik nagyobb testvéréjé volt rajta, és megfojtotta a sok benzin. Ezután gyújtásállítás, és már rá sem ismertem úgy szedte a lábait, és gyorsult. Eltelt így pár szezon, gyengült az ereje, és elkezdett csörögni. A szezon végén neki is álltunk a testvéremmel, hogy tavaszra ismét harcra fogható legyen.
A Jawa motorfelújításhoz kivettük a vázból a blokkot. Ehhez eléggé szét kellett kapni a motort, mert nem fért ki, ha nem szedtük szét a középső dobozt. Ezután elvittük a blokkot a Méhes Karcsi bácsihoz, aki megmérte a hengereket, és megnézte a főtengely, és a hajtókar csapágyainak az állapotát.
Szerencsére a blokkot nem kell szétszedni, mert a főtengely, és a hajtókar csapágyak is megfelelőek voltak. A két hengerből amit vittem neki az egyiket nem is kell felfúrni, mert csak nagyon picit kopott, csak egy új dugattyút kell venni hozzá 16 mm-es csapszeggel, mert a benne lévő dugó 18 mm-es. Ez a henger egy új dugattyúval tökéletes lesz. Ezt a hengert az új dugattyúval lezsírozva elteszem az utókornak, hátha jól jön majd a következő motorfelújításnál. A másik hengert fel kell fúrni, mert a dugó belehúzott egy helyen. Megmérte a Karcsi bácsi a pontos méreteket, és megadta, hogy milyen méretű komplett dugattyúkat vegyek. Meg is rendeltem a motoros boltban a Tulipános iskolával szemben, és egy hét alatt meg is hozták Pestről. Elvittük a tesóval a hengereket, és a dugókat, amiket Indiában gyártottak a Karcsi bácsihoz, és a mérés után azt mondta, hogy az egyik jó, de a másik teljesen hibás formájú és méretű. Ezt visszavittem kicserélni.
A felfúrás elkészült, és összeraktuk a motort. Az első indításnál kerregő hangot lehetett hallani. A gyanú szerint a dugattyú ért bele vagy fent a hengerfejbe, vagy lent a főtengely sonkájába. Ezért ismét szétszedtük, de nem találtunk semmi rendellenességet. Ezután a Rudi Koroncón kicserélte a hajtókarban felül a siklócsapágyat, de ekkor sem szűnt meg a kerregés.
A Jawám
Jawa felújításA Jawám
Jawa képek a netről
Jawa Cz175 újságcikk
Jawa történelem
