211. Túraterv: Magas Tátra (második nap)

A második napra egy rövidebb utat gondoltam ki, magyar várak érintésével, hogy legyen időnk Zakopane környékét is megnézni. Hazaérkezés után körül lehet nézni a városban, vagy felmenni siklóval, vagy lanovkával a hegytetőre.
Útvonal  208 km

Nedec

Nedec magyar vára, (a legészakibb magyar vár) régi nevén Dunajec vára, évszázadokon keresztül nézett farkasszemet a folyó túlpartján lévő lengyel várral, Czorsztynnal. Ma mindkettő Lengyelországhoz tartozik. / Trianon után Nedec környékét Lengyelországhoz csatolták, bár a vár magántulajdonban maradt, utolsó tulajdonosa Salamon Tivadar 1939-ig lakott benne./ A várat Károly Róbert híve Drugeth Vilmos szepesi ispán építette a 14. század elején a Dunajec folyó partján 80 m-re magasodó sziklára.

Ekkor még Dunajecnek hívták a folyóról. A Dunajec szláv, lengyel eredetű szó, Kisdunát jelent, bár nem a Dunába, hanem a Visztulába ömlik. A vár többnyire honorbirtok, azaz egy-egy család kihalásakor visszaszállt a koronára. A 15. század közepén, 1444-1462 között, Nedecet is megszállva tartották az Erzsébet anyakirálynő által behívott Giskra féle huszita zsoldosok. 1470-ben Mátyás király hűséges emberének, a huszitákat legyőző Szapolyai Imre szepesi ispánnak ajándékozta, aki jelentősen bővítette a várat. 1529-ben Szapolyai János király a lengyel származású Laszky Jeromosnak adta, aki pár évvel később átállt a habsburgok oldalára. 1683-ban Thököly Imre a Lőcséről hozatott ágyúkkal lövette és bevette a várat. 1684-ben visszavették a császáriak. Ez volt utolsó ostroma. A Giovanelli, a Palocsay s a Salamon családok bírták, 1945-ben államosították, jelenleg múzeum. Festői helyen áll a középkori állapotát őrző vár. A várhoz vezető út mellett finom házi sajtokat, füstölt sajtokat árulnak.

Belépő: kb. 15 PLN/fő

Debno fatemplom

Szent Mihály arkangyal templom a legrégibb fából készült szentélyek egyike Lengyelországban egyetlen szög felhasználása nélkül készült, kb 1500 körül. Rajta van az UNESCO világörökség listáján. Fő nevezetessége a belső falakon található 72 festmény. A templomban nem kérnek belépőt, de egy kis adománnyal segítsük a templom fenntartását! Maga a templom kívülről is gyönyörű, belülről egyenesen pazar (de sajnos nem szabad bent fényképezni)

Árva (Orava) vára.

Az Árva folyó felett egy sziklaszirtre épült. A mostani kőből készült vár alapjait a tatárjárás után kezdték építeni, először román és gótikus, majd az adott kor uralkodó stílusirányzatának megfelelően barokk és neogótikus stílusban. Végső, mai formáját a Thurzó család tulajdonlása alatt 1611-ben nyerte el. 

A korábban említett várakhoz hasonlóan Árva várát sem kerülte el a tűzvész, mely után jött a törvényszerű hanyatlás. Mostani állapotába csak a második világháború utáni újjáépítési munkálatok után került. A vár ma részre tagozódik, három alsó, középső, felső vár a hozzájuk tartozó palotákkal, tornyokkal. A vár három bejárata érdekes módon alagúttal van összekötve, melyet a látogatók is használhatnak. A várban több kiállítás üzemel. A legrégibb termekben régészeti, a középső vár alsó emeletein természettudományi, a középső vár felső emeletén néprajzi kiállítás van. A várat a városból tíz perces meredek sétával érhetjük el. Az évszakok függvényében reggel nyolc órától délután három-öt óráig látogatható a vár. A belépőjegyek 5 euróba kerülnek.