Egész héten az időjárást figyeltük, hogy hogyan alakul az eső előrejelzés, de péntekre már eldőlt, hogy vasárnap ismét nyeregre pattanunk. Az úrvonal nagyon jól sikerült: Komáromi Duna híd, Esztergomi Párkányi híd a Bazilikával, Dobogókő kilátó, Üvegtigris büfé, Zámbéki romtemplom, Tatabánya Turul emlékmű, Tatai tó a várral. Leírni hosszú volt, de bőven belefért egy napba, mert 9 órai indulással, ebéddel, 18 órakor már otthon is voltunk. Most négyen mentünk, Zoli, Csabi, Gábor és én (balról jobbra :o)
|
A gyülekező |
|
A Duna parton Komáromnál |
Az első megálló Komáromban volt a Duna parton. A tesóm mutatta egy korábbi túra alkalmával, hogy merre lehet kikerülni a sok lámpát a belvárosban. A Duna magyar oldala helyett a szlovák oldalt választottuk, mert ott jóval kevesebb a település, és jobban lehet haladni. Eddig ezzel nem volt semmi gond, de most támadt egy kicsi. Volt egy több kilóméteres nyíl egyenes szakasz, ahol szembejövő forgalom sem volt, csak egy bokros rész mögött megbújva egy háromlábú! 90 helyett 110 miatt meg is állítottak minket, és mondták, hogy ez mennyi euróba fog nekünk fájni. Megtudtuk a magyar anyanyelvű rendőröktől, hogy nem szoktak ők lakott területen kívül mérni, de nemrég volt itt egy szarvas gázolás amiben többen meghaltak. Mivel nem volt készpénzben eurónk, meg hát persze nem is nagyon akartunk fizetni, meg tudtunk egyezni egy kevés Forintban.
|
Bazilika Esztergom |
A Párkányi Hídon jöttünk vissza az országba, de előtte megálltunk a Bazilikánál.
|
Dobogókő |
Picit párás volt az idő, de a kilátás a Dunakanyarra a Dobogókőről így is csodás volt.
|
Kikötve a lovak (mint a vadnyugaton) |
A Kopár Csárdánál álltunk meg ebédelni, és nagyon kellemes volt a teraszon.
|
"Gláztájgör" |
Az üvegtigris büfé mellett vitt az utunk, és megálltunk egy rövid pihenőre.
|
Zsámbék |
A következő állomás a romtemplom volt Zsámbékon. Az épen maradt részek gyönyörűek, és monumentálisak voltak. Külön tetszett nekem, hogy a templom körül is, és belül is gyönyörűen zöldellt a fű.
|
A koronás nagy madár a karddal |
Régóta meg szerettem volna nézni az M1-es autópálya fölött Tatabányánál a hatalmas Turul emlékművet, hát most ezt is útbaejtettük.
|
A tatai tóparton |
Az utolsó megálló a tatai tó partján volt, ahonnét megcsodáltuk a híres Öregvárat.
Képek az útról